RÓLAM
„Engedd, hogy bemutatkozzam neked úgy, ahogy egy első séta elején tenném.”
Lakatos Luca vagyok.
Sétáló life és business coach, 2015 óta. Az ügyfeleimet — szó szerint és átvitt értelemben is — elkísérem a saját megoldásukhoz. Itt megmutatom, hogyan jutottam ide, és milyen alapelvek mellett dolgozom.
01
A SAJÁT UTAM
Hogy kerültem a sétáló coachinghoz.
„Évekig azt hittem, a fej helye a fotel. Ott ülsz, szemtől szembe, magyarázod a problémát, valaki bólogat. Nálam ez nem működött — sem ügyfélként, sem coachként. A megoldás akkor jött, amikor először elindultam egy emberrel egy kérdéssel a kezében, és csak sétáltunk.”
„2015-ben kezdtem coachként dolgozni. A legtöbb folyamat irodában, négy fal között zajlott. Aztán egy ügyfelemmel kimentünk, mert egyszerűen nem fért bele az emelet. A séta végére olyan dolgokat mondott ki magáról, amiket három hónap fotel-coaching alatt sem hozott elő. Onnantól figyelni kezdtem: mi történik a fejben, ha a láb is dolgozik?”
„Tíz év és sok ezer kilométer kellett hozzá, hogy ne csak intuícióm legyen erről, hanem módszerem is. Ma már szinte minden ügyfelemmel sétálva dolgozom — Budapest belvárosában, a Dózsa György útnál indulva. És minden héten tanulok valamit a saját módszeremről.”
02
AZ ALAPELVEK
Amik mellett dolgozom.
Négy dolog, ami az első sétán is kiderül — jobb, ha előre tudod.
„Nem adok kész választ."
A válasz benned van, és gyorsabb is, mintha én mondanám meg. Az én dolgom csak az, hogy ne csússzak elé.
„Nem hibáztatlak."
Minden mintázat — a mental load, a kifáradás, az önérvényesítés-hiány — egy rendszer dinamikájában érthető. Soha nem személyes kudarc.
„Coaching, nem terápia."
Ha valami a múltban gyökerezik és klinikai szintű feldolgozás kell, küldelek pszichológushoz. A coaching jelenre és jövőre dolgozik — és ezt az első alkalmon mindig tisztázzuk.
„Amit a sétán mondasz, ott marad."
Sosem nevezek meg ügyfelet — a blogon és a social-en is csak teljesen anonim, megváltoztatott példák szerepelnek, és csak miután te is jóváhagytad.
03
AKIKKEL A LEGGYAKRABBAN DOLGOZOM
Lehet, hogy téged is így keresnek meg.
Az ügyfeleim 25 és 45 év között, de inkább az élethelyzet köt minket össze, nem az életkor. Három mintázat ismétlődik a leggyakrabban.
01 · ARCHETÍPUS
„A tudatos szülő"
Gyereked van, és pontosan tudod: a közeg, amiben nő, te magad vagy. Ezért fontos, hogy te is rendben legyél — nem önző okból, hanem mert ez számít a leginkább.
02 · ARCHETÍPUS
„A fejlődés-orientált"
Olvasol könyveket, hallgatsz podcastokat, már elfogadtad, hogy a lelki dolgokkal érdemes foglalkozni. Most kell valaki, aki nemcsak elméletben látja, hanem konkrét helyzetekben is veled van.
03 · ARCHETÍPUS
„A nehézséget tapasztaló"
Épp egy kérdés közepén vagy — párkapcsolat, döntés, váltás, kifáradás. Nem akarsz terápiára menni, de érzed: külső szem kell. Nem panaszkodni — átgondolni hangosan, valaki mellett.
TÍZ ÉV, SZÁMOKBAN
Amit a tapasztalat ad — és amit nem.
A számok önmagukban nem mondanak el rólam mindent. De a praxis hosszán átszűrt nyugalmat igen.
2015
Az év, amióta coachként dolgozom. Egyéni, párkapcsolati, csoportos és szervezeti formában.
10+ év
Folyamatos coaching gyakorlat — anélkül, hogy bármikor abbahagytam volna a saját szupervízióm.
120+
Ügyfelet kísértem el a saját válaszáig — egyetlen kérdéstől egy egész életfordulóig.
HÁTTÉR ÉS KÉPZÉSEK
„A coachi diploma önmagában nem garancia — a coachi gyakorlat az, ami az. De az alábbi képzések és tagságok jelentik az alapot, amire 2015 óta építkezem:”
- Coach képzés / akkreditáció
- Folyamatos szupervízió coach kollégával — 2015 óta minden negyedévben
- Sétáló coaching módszertan — saját fejlesztés, 10+ év terepi gyakorlattal
- Tagság / szakmai szervezet
AMIKOR NEM DOLGOZOM
Mert egy coach is ember.
„Ha nem ügyféllel sétálok, valószínűleg akkor is sétálok — csak már csendben. Két gyerek, egy kutya, sok kávé, és a Margitsziget mint második iroda. A saját coachom van, akihez negyedévente magam is bejelentkezem. És olyan szupervízióban hiszek, ami nem fakultatív.”
„Ami most az éjjeliszekrényemen van"
Esther Perel: Mating in Captivity. Negyedszer. Mindig más fejezet üt.
„A kedvenc séta-helyem"
A Margitsziget belső köre, hajnali hatkor — még üres, és a Duna párolog. Itt szoktam a saját kérdéseimet előkapni.
„A kérdés, amit magamnak teszek fel"
Mit szeretnék, hogy ma elmondjak este — és mi az, amit eldöntök, hogy nem mondok el?
AZ ELSŐ LÉPÉS
Ha eddig elolvastad,
akkor már elindult valami.
Egy üzenet, és a következő héten már beszélgetünk. Ha tetszik, indulunk. Ha nem, semmit nem veszítettél.